Fütyülő elegyek

Ezek a keverékek rendszerint Kálium-perklorát és Nátrium-benzoát vagy Nátrium-szalicilát keverékéből álnak. A lényegük hogy nagyon gyorsan égnek! Persze az hogy gyorsan ég egy pirotechnikai elegy, nem elégséges ennek a jelenségnek a kialakulásához. A fütyülő elegy is egy pirotechnikai keverékek, maga az anyag égése sosem megy át detonációba! A jelenség kialakulását az teszi lehetővé, hogy sok fématom van az égéstermékek között, melyek az égést nagyon forróvá teszik. Ezek a fémalapú égéstermékek hajlamosítják a keveréket a robbanásra. (forró pontok) Ahogy a környezeti nyomás egy kicsit is emelkedik, azonnal drasztikusan gyorsul az égési sebesség is! Szabad levegőn egyenletesen de gyorsan, puffanásszerűen ég el. Zárt, vagy részlegesen zárt térben kezd érdekessé válni az égési sebesség alakulása.

Részlegesen zárt térben a fütyülőelegyek égési sebessége ingadozni kezd. Ennek oka, hogy a keletkező égéstermékeknek egy kis időre van szükségük, hogy elhagyják a teret. Képzeljünk el egy csövet amiben ez az elegy van préselve. A csőben égő anyag kifelé tolja a gázokat a a cső végén, ám ez torlódással jár. Emiatt emelkedni kezd a nyomás.

Mint ahogy korábban írtam az elegy ekkor hirtelen gyorsabban kezd égni. A nyomásváltozás hullámot eredményez a csőben, ahogy robbanásszerűen emelkedik a nyomás. Mikor ez a hullám végig ér a csövön és elhagyja azt, a nyomás hirtelen leesik, és az elegy ismét lassabban ég. Eltelik némi idő, míg a gázok újra torlódnak és a folyamat megismétlődik.

Ez a változó intenzitású égés eredményezi a fütyülő hangot. A + és - nyomásviszonyok eredményezik a hanghullámot. Ez a jelenség nem minden körülmény között jön létre. A cső átmérője és hossza valamint a belepréselt elegy mennyisége nagyon fontos tényező. Ha a cső túl hosszú, a nyomás sokáig magas marad, ez alatt az égési sebesség eléri az elegyre jellemző maximumot, és tartósan fenn tudja tartani a torlódást a csőben. Ilyenkor nagyon gyorsan és viszonylag egyenletesen ég az elegy. (vagy ami valószínűbb hogy felrobban) Ha a cső túl rövid, a nyomás nem éri el a szükséges mértéket, és nem lesz elég intenzív a hang.

Az anyag égése közben változik az az út, amit a gázoknak meg kell tenniük, emiatt az impulzusok hossza nő, vagyis a hang mélyebb lesz. Ez alig észrevehető, de azért ha odafigyelünk halhatjuk, hogy a "sikoly" rakéta nem végig ugyanazon a hangon fütyül. Tehát a fütyülés az anyag égési tulajdonságának, és a cső paramétereinek közös eredménye, amit gyárilag természetesen alaposan belőnek.

Az elegy persze nem ennyire kezesbárány! A fentebb leírt viselkedés, csak teljesen homogén, nagy sűrűségű préselt elegyre igaz! Ahogy az elegyben a legkisebb mértékű inhomogenitás lép fel, azonnal felrobban! Az elegy teljesen zárt térben, pillanatok alatt eléri a maximális égési sebességet, ami több 100m/s!

klikk a képre a videóért A képen a KCLO3/Nátrium benzoát fütyülőelegyet láthatjuk, 70:30 arányban

Bár az elegy elég gyorsan ég, a jobb sípolás elérése érdekében néha katalizálják az égését, némi vörös vasoxid hozzáadásával.

Néhány fütyülő elegy összetétel:

Nátrium-benzoát alapú Tömeg % Nátrium-szalicilát alapú Tömeg %
Kálium-perklorát 70% Kálium-perklorát 75%
Nátrium-benzoát 30% Nátrium-szalicilát 25%
Vörösvasoxid +1% Vörösvasoxid +1%
Paraffin viasz +4% Paraffin viasz +4%

A keverékek közül a nátrium-szalicilát alapúak az erősebbek. Létezik ezeknek Káliumkloráttal készült változatuk is, de azok veszélyesek, erősen súrlódás és ütésérzékenyek! A kálium-perkloráttal készült változatok kevésbé ütés és súrlódás érzékenyek, de tömörítésüket nem lehet kalapáccsal végezni! Valamint együtt őrölni az összetevőket!

Elkészítésük: A keverékhez adagoljunk paraffin olajat, vagy vazelint, ami az inhomogenitást csökkenti, valamint a súrlódással szembeni érzékenységet.

Őröljük kávédarálóban púder finomságúra a kálium-perklorátot, vele egybe őrölhető a vasoxid és a paraffin olaj. Majd

KÜLÖN

a választott tüzelőanyagot!

Ezután a az egészet egy tálban egy fakanál segítségével alaposan keverjük össze. A paraffin olaj finoman nedvessé teszi a keveréket, ezért az nem porzik, könnyen keverhető, tömöríthető.

Ha nehéz összekeverni akkor adagoljunk hozzá tetszőleges könnyen párolgó folyadékot. Nem tanácsos hogy víz is legyen benne! Nem érzékeny rá a keverék, de ha az így készült anyagot tömörítjük akkor kiszáradás után összehúzódik, ez rakétában egyenlő a biztos robbanással! A keverék csak a teljes kiszáradás után tölthető a rakétába. A paraffin olaj természetesen nem fog kipárologni, ezért megkönnyíti a betöltést. A betöltés csak kézi erővel ütés nélkül tömörítve végezhető! A paraffin olaj vagy vazelin nélkül így természetesen inhomogén lenne a keverék, és könnyen felrobbanna.

klikk a képre a videóért. Nátrium benzoát/klorát alapú fütyülőelegyből készült rakétánk tesztje. Sajnos inhomogenitás miatt felrobbant!

Itt egy nagyszerű videó a hang torzulásáról, miközben fogy az üzemanyag:

© 2009 pyromaster.org - Minden jog fenntartva.

Köszönet | Impresszum | Pirotechnikai fórum