Trinitro-toluol TNT "Trotil"

Trinitro-toluol TNT

Trinitro-toluol vagy ismertebb nevén TNT egy nagyon jó tulajdonságú, sokat használt robbanószer. A médiának köszönhetően a nitroglicerinhez hasonlóan róla is sok tévhit kering, sokan keverik a dinamittal és azt hiszik ez az anyag is érzékeny ütésre mint a nitroglicerin. 1863-ban Joseph Willbrad fedezte fel. Mind ipari mind katonai célokra nagy sikerrel alkalmazzák. Főleg katonai célokra használják többet. A világ legtöb országában a TNT rendszeresített robbanóanyag, előnyös fizikai és kémiai tulajdonsága miatt. Nem oldódik vízben, nagyon hosszú időn át tárolható, nem bomlik le könnyen, robbanás nélkül megolvasztható (80C) és könnyen a gránátokba vagy más testbe önthető. Bár oxigénegyenlege nagyon rossz, ez csak ipari alkalmazásakor jelent hátrányt. Erősen brizáns, magas detonáció sebességű, nagy gáztermelésű robbanóanyag. Előállítása nem épp a legolcsóbb, mert kitermelése csak jól kiszámított több lépcsős nitrálás mellett gazdaságos. Kedvező tulajdonságai miatt azonban megéri. Ebből az anyagból hihetetlen mennyiséget használtak el a felfedezése óta, átlag évi 180000 tonnát! Jól tűri a nyomást, ütést és a hőt. Ezért kilőhető lövedékekben is bátran alkalmazható. Ipari robbanóanyagként Ammónium nitráttal kevert változatát használják, mely lényegesen jobb oxigényegyenleggel rendelkezik.(Amatol) A második világháború vége felé gazdasági okokból szintén keverték ammónium nitráttal.

Trinitro-toluol TNT por

A TNT egy halványsárga, vajsárga, tű szerű kristályos anyag. Nagyon mérgező! Bőrrel érintkezve felszívódik, belélegezve allergiás reakciókat válthat ki. Bizonyítottan rákkeltő. Egyik hasznos tulajdonsága az alacsony olvadáspontja, már 80.35C fokon megolvad. 295C fokon erősen gőzölög és elbomlik. Nyílt lángon meggyújtható és lassan nyugodt lánggal kormozva ég el. Nem gyúlékony anyag. Termokémiai szempontból nagyon stabil, nem válik érzékennyé magas hőmérsékleten sem. Huzamosabb ideig 160C fokon tartva sem bomlik, 170C fokon kezd lassan gőzölögni, 250C fokon fél óra után kezd hőtermelő bomlásba, 270C fokon észrevehetően bomlik 295C fokon kap lángra. Nehezen indítható robbanószer, nem érzékeny gyutacsra csak brizáns robbanószer képes beindítani. PL: PETN, RDX, HMX. Robbanása éles villanó, élénksárga fénnyel és sötét szürke vagy fekete füsttel jár. A környéken furcsa szag marad utána, emlékeztet egy öreg dízelmotor kipufogójából áradó szagra. Mindez a rossz oxigénegyenlegből következik, hiszen nagy mennyiségű elemi szén és szénmonoxid termelődik a bomlása közben. Ammonium nitráttal kevert változata hasonló villanással, ám fehér füstel jár. A hangja mélyebbé változik, és kevésbé brizánsként viselkedik, de a leadott energia növekszik. Ezért ipari célokra jobban alkalmazható. Robbanása ekkor kezd toló hatásúvá válni.

Vízben nagyon gyengén oldódik 130mg/l 20C fokon. Viszont jól oldódik toluolban és benzolban, különösen jól acetonban (15C 92g/100g), gyengén éterben. Sűrűsége: 1,64gr/cm3 kristályosan és 1,47gr/cm3 öntött állapotban.

A képen a frissen semlegesített és tisztított TNT-t láthatjátok, klikk a képre a videóhoz!
Persze ez valójában csak odakozmált grízpapi jó sok karamelizálódott cukorral...

Előállítása:

A TNT előállítása bonyolult folyamat. Több lépcsőben történik. Első lépésben dinitro-toluolt állítanak elő. Majd ezt egy újabb nitrálóelegyben nitrálják tovább. A különbség a két nitrálóelegy között a nitrátlóerősség, amely a második nitrálás során lényegesen nagyobb a töményebb füstölgő salétromsav és kénsav használata miatt. A közvetlen nitrálás megoldható, de csak nagyon rossz kitermeléssel, mivel a dinitro-toluol erősen oldódik, bomlik a tömény kénsav hatására. A Dinitro-toluol maga is egy robbanóanyag, általában más robbanóanyagokkal keverik az oxigénegyenleg beállításához, de nagy szerepe van a katonai célú rakéták üzemanyagaibanis mint adalék anyag.

© 2009 pyromaster.org - Minden jog fenntartva.

Köszönet | Impresszum | Pirotechnikai fórum