Glicerin-trinitrát (nitroglicerin) "NG" C3H5(NO3)3

A nitroglicerin molekula

A Nitroglicerin helyesebben Glicerin-trinitrát kétségtelenül a legismertebb robbanóanyagok egyike, hála a mozifilmeknek. Emiatt nagyon sok tévhit kering körülötte. Hírnevét igazából annak köszönheti, hogy régebben és napjainkban is nagyon sokat használják/használták. Igazából ez volt az első iparban nagy mennyiségben gyártott robbanóanyag. 1866-ban Alfred Nobel kísérletezte ki a biztonságos felhasználási módját a nitroglicerinnek, miután üzemeiben sorra balesetek történtek a rendkívül ütésérzéken anyag miatt. A NG t kovafölddel vagy fűrészporral felszívatta, és ez ettől jóval stabilabbá vált mechanikai szempontból. Ezt a stabilizált robbanóanyagot nevezzük dinamitnak. A gyártás pontosabban csak ezután indult meg rohamosan, korábban nagyon veszélyes vállalkozás volt NG t használni.

Nitroglicerin víz alatt, klikk a képre a videóhoz!

A nitroglicerin folyékony állapotban: A NG sűrű színtelen vagy kissé sárgás színű folyadék. Állaga az olajéra emlékeztet, szinte egyezik a kiinduló anyag állagával a glicerinével.

Alacsony hőmérsékleten meggyújtva elég, égése nem megy át robbanásba, mert a magas hőmérsékleten gyorsan párolgó anyag gőzei a levegőben égnek el. Égése nagyon intenzív. Papírba felszívatva és úgy meggyújtva nagyobb mennyiség robban mert a hőmérséklet a parázsló papír miatt elérheti a 218C fokot. Ha minimális mennyiségben van jelen a papíron, vagy kisebb cseppekben, akkor pufogva elég.

Nitroglicerin ütésteszt, klikk a képre a videóhoz!Nitroglicerin ütésteszt, klikk a képre a videóhoz!

Nitroglicerin inert vagy robbanóanyagba felszívatva:

Inert anyagba először Nobel szívatta fel mégpedig kovaföldbe vagy fűrészporba, ami javított a kezelhetőségén és szállíthatóságán, nagyban csökkentette az érzékenységét. A 75% NG 25% kovaföld kompozíció (az első dinamitféle) csak gyutaccsal volt indítható, bár ez nem sokat rontott a teljesítményen, ezért kiváló robbanószernek minősül. A némi teljesítménycsökkenést elkerülendő, nem csak inert anyagokba hanem robbanóanyagokba leggyakrabban Nitrocellulóz kollódiumos oldatába szívatják fel, ami nagyon jó tulajdonságú robbanószert eredményez. Az ebből kapott, úgynevezett robbanózselatin fizikai állapota és stabilitása révén nagyon könnyen felhasználható robbanóanyag. Bár nem annyira stabil mint inert anyagban, és könnyben is indítható, ez már kezelhető mértékű, és ipari célokra alkalmassá teszi a nitroglicerint.

A nitroglicerint használják több bázisú puskaporokban és rakétaüzemanyagnak is! A nitroglicerin még ha csak kis arányban is van jelen egy keverékben akkor is nagy energiát tud leadni, nagyon rugalmas határok között változtathatjuk az arányát más inert vagy robbanóanyagokhoz képest. A nitroglicerint annyira le lehet "butítani" hogy lőfegyverekben puskaporként is használható. Minél jobban csökkentjük az arányát egy robbanószerben mondjuk a nitrocellulóz javára, annál inkább elveszti az érzékenységét és annál kezelhetőbbé válik. Tulajdonságainak további javítása érdekében gyakran keverik Nitroglikollal amely az iparban a nitroglicerin után a következő legfontosabb robbanószer, ugyanis ez segít lejjebb vinni a nitroglicerin fagyáspontját. A fagyott NG sokkal veszélyesebb mint a folyékony, mert növeli annk a lehetőségét, hogy nagy nyomás, illetve súrlódás érje. Az NG fagyott állapotban kémiailag stabilabb mint folyékony állapotban, de a keletkezett kristályok törékenysége miatt kezelhetősége romlik!

Régi dinamitrudak

Nagyon mérgező anyag, mivel hihetetlen erős értágító hatása van! Ha valaki szervezetébe elég nagy dózis kerül, akkor erei annyira kitágulnak, hogy a hajszálerekbe ömlő vér gyakorlatilag "elfogy" belőlünk. A vérnyomás rövid idő alatt halálos szintre esik le! Az erős értágító hatása miatt gyógyszerekben is alkalmazzák, persze megfelelő dózisban adagolva.

Hihetetlen de ezt az érzékeny, veszélyes, mérgező anyagot nem csak a robbanástechnikában használják hanem az orvostudományban is, gyógyszereket készítenek belőle. A nitroglicerin értágító hatása miatt a szívbetegek gyógyszerei tartalmaznak minimális mennyiségű nitroglicerint. De hamarosan piacra kerülhet egy új típusú potencianövelő szer, amely szintén nitroglicerint tartalmaz és a bőrön át felszívódva fejti ki a kívánt hatást. ( :-) na lefogadom erre se gondolt az öreg Nobel... )

Előállítása:

Most biztos felcsillant egy két kezdő szeme, de sajnos el kell keserítenem a terroristapalántákat, mert itt nem találnak részletes útmutatót hogy ölhetik meg magukat : ) A nitroglicerin a glicerin salétromsavval való nitrálása során jön létre, a reakcióban keletkező víz megkötéséért a kénsav a felelős ami a nitráló savkeverék részét képezi. A salétromsav attól függően hogy menyire tömény és milyen hőmérsékleten lép reakcióba a glicerinnel nono, di, és tri, nitrátot hoz létre, utóbbi a nitroglicerin. Ebből feltűnhet hogy az NG nem nitro vegyület hanem egy észter nitrát. A reakció megfelelő arányú savkeverék és glicerin arányt kíván, megfelelő hőmérsékleten, megfelelő sorrendben és időben adagolva az alapanyagokat, mindezt labor körülmények között komoly hűtés mellet. Házilag kivitelezhetetlen a nitroglicerin biztonságos előállítása, ami azt jelenti, hogy ha megpróbálod elkészíteni valószínűleg megnyomorodsz vagy belehalsz...

Ipari körülmények között a savkeverék elkészítésével kezdődik a folyamat amelyben tömény kénsavat és salétromsavat használnak. A keveréket összeöntés után lehűtik 10C fokosra és megvárják míg a kénsav megköti a kevés vizet ami a salétromsavban még van. (mivel ez hőfejlődéssel jár) ezután apró részletekben adagolják a glicerint a savkeverékhez, folyamatosan ellenőrizve a hőmérsékletet ami nem haladhatja meg a 10C fokot. Biztonsági okokból a hőmérsékletet 0C fok környékén tartják, bár így lassabb a reakció. Miután a teljes mennyiségű glicerin belekerült a savkeverékbe keverés nélkül 8 óráig hagyják békében a reakciót. (közben folyamatosan tartják a hőmérsékletet) Az alacsony hőmérséklet azért fontos mert a nitroglicerin savas környezetben nagyon bomlékony, ami sok veszélyt tartogathat. A hűtés lassítja a kémiai reakciókat, és megakadályozza a savak bomlást katalizáló hatását. Ezenkívül a megszaladt nitrálási folyamat pillanatok alatt 100-120C fokra is felhevíthet a nitrálóelegyet, ez nitroglicerinnél végzetes kimenetelű balesetet eredményezhet.

Miután elkészült a nitroglicerin savmentesíteni kell, a PH értéket semlegesre állítják be. Ez a folyamat nem egyszerű, figyelembe véve az NG tulajdonságait, mivel folyékony és bizony az a 0,2J nem sok! A nitroglicerin az előállítást követően pár órán belül szépen leülepszik a savkeverék aljára, erről leszívják a savat, majd lúgos kémhatású vizes oldattal semlegesre állítják be a PH értékét ezzel megakadályozva a savmaradékok katalizáló hatását, majd vízzel többször is átmossák. Ezután magnézium-szulfát segítségével vonják ki a folyadékból a belekeveredett maradék vizet.

A nitroglicerin itt további felhasználásra kerül mégpedig azonnal és helyben, mert szállítása elég kockázatos és balesetveszélyes, viszont ha dinamitot vagy robbanózselatint készítenek belőle akkor már szállítható.

© 2009 pyromaster.org - Minden jog fenntartva.

Köszönet | Impresszum | Pirotechnikai fórum