RDX Hexogén

RDX- 1,3,5-Trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexán C3H6N6O6

Hexogén molekula

Elnevezése mint RDX ( Royal Demolition eXplosive vagy Research Department eXplosive) rövidítésből ered. De nevezik még Ciklonitnak-Amerikában vagy Hexogénnek-Európában. 1890-be fedezték fel, de csak 1920felé figyeltek fel az RDX robbanó tulajdonságára. 2.VH-ban minden harcban álló ország használta, általában TNT-vel keverve(ciklotol).

Előállitása:

Urbanski öt előállitási módót emlit.

1, Hexaminból, Hexamin direkt nitrálása tömény (90%fölötti HNO3mal 60-80%közti HNO3 elbontja a hexamint 90%fölött hexogénné alakitja) 1 tömegegység hexaminhoz 10 tömegegység 98%os HNO3 szükséges. Reakció elegyből az RDX-et az elegy higitásával nyerik ki. Feltehetően számos mellékreakció is lejátszódik tehát ez az egyenlet megkezelitőleg fejezi ki a hexogén előállítását.

2, HDN-es módszer. A hexamin 50-65%os HNO3mal HDN (hexamin-dinitrát)-ot képez. Vízben jól oldódik, semleges kémhatású anyag, levegőn lassan bomlik HNO3 képződése közben, higroszkópos --> szárítását acetonos mosással végzik Ennél az eljárásnál sokkal kevesebb tömény HNO3 szükséges mint az előbb emlitett módszernél és a hatásfoka is jobb RDX-re nézve.

3, 2Vh idején próbálták az RDX-et minél gazdaságosabban előállitani. Egyik jó megoldás hogy a HNO3-hoz NH4NO3-at adagolnak ami a melléktermékként jelenlévő formaldehiddel ( CH2O ) hexogén képződése közben kondenzálódik. Ezt tovább fejlesztették hogy még jobban csökkentsék a tömény HNO3 szükségletét. Ezt a következő módon érhetik el: ecetsav-anhidrid alkalamzása mint vizelvonószer. Sőt ezáltal az előbb emlitett kondenzációs reakció is jobb hatásfokkal zajlik le.

4, W-eljárás. Formaldehid és szulfaminsav káliumsójának kondenzációjával kálium-ciklotrimetiéln-triimino-szulfonátot kapnak. Majd ezt nitrálják igy hexogén képződik.

Felhasználás:

RDX-et széleskörűen alkalmazzák a haditechnikában mivel olcsó, stabil és erősen brizáns. Alkalmazzák Pl Kommulatív töltetekben, lőszerekben, Rakétákban-mint hajtóanyag, továbbá plasztikus robbanószerek készítéséhez. Ilyen robbanószerek pl a SEMTEX 1A és SEMTEX H, illetve a C4-es amiben 91%ban található RDX, 2.1% polyisobutylene, 1.6% motorolaj, és 5.3% 2-ethylhexyl sebacate. A C4-es detonációs sebessége 8050m/s Ami nagyon jó érték, a hozzákevert adalékok mennyiségéhez képest.

A plasztikus robbanóanyagok lényege, hogy egy por illetve folyadék formában lévő robbanóanyagot olyan állagúra alakítsanak, hogy az bármilyen helyzetben használható legyen. A robbanótöltetekben és más hadianyagokban gyárilag préselik, olvasztják meg a robbanóanyagot, így az nagy sűrűséggel van töltényezve. A detonáció sebesség alakulásában nagy szerepe van a robbanóanyag sűrűségének. Minél sűrűbb annál jobb. Ha az ipari vagy hadi követelmények azt kívánják, hogy gyorsan tetszőleges mennyiségű robbanóanyagot használjunk fel, nem önthetjük oda por formában, vagy egy zacskóban a robbanóanyagot... Ilyenkor jön nagyon jól a plasztikus robbanóanyag, amiből tetszőleges mennyiséget vágva pont a kívánt hatást érhetjük el.

Másik nagy előnye, hogy alakítható állaga miatt feltapasztható a robbantani kívánt tárgyra, illetve betölthető szűk helyekre is. Ha kell a helyszínen állítható össze egy kumulatív robbanótöltet. A plasztifikálásnak a legnagyobb jelentőssége a robbanóanyag sűrűségére van, azt ugyanis magas értéken tartja, mivel a folyadék komponensek kitöltik a rendelkezésre álló teret a szilárd alaktalan szemcsék között. Mivel a folyadékok összenyomhatatlanok, jól közvetítik a lökéshullámot a részecskék között. Ennek hátránya is akad, ugyanis ritkán megoldható, hogy a folyadék egy másik robbanóanyag legyen,(Ez hadi alkalmazásnál jelent problémát, ipari robbanóanyagoknál Nitroglikolt használnak erre, ami párolog, ezért a hadseregben nem szeretik, mert idővel megkeményedik a robbanóanyag. pl SEMTEX) ha a folyadéknak viszont nincsenek robbanó tulajdonságai, (C4) csökkenteni fogja a detonáció sebességet és kártékonyan hathat az oxigénegyenlegre. A plasztikus robbanóanyagok nem a legjobb robbanóanyagok, nem a legerősebbek, nem a leghatékonyabbak, de jól használhatóak szinte minden körülmény között. Ahol csak lehet ott előre töltényezett robbanóanyagot használnak mind az iparban mind a hadseregben, és különleges feladatok ellátására alkalmazzák a plasztikus robbanóanyagokat.

C4 plasztikus katonai robbanóanyagC4 plasztikus katonai robbanóanyag

A lentebbi képeken a C4 plasztikus katonai robbanóanyagokat gyári kiszerelésben láthatjátok. Az alsó képen telepítés közben, áttetsző csomagolásban, felette más katonai robbanóanyagok préstestekben. (Valószínűleg TNT)

klikk a képre a nagyobb változathoz
klikk a képre a nagyobb változathoz

© 2009 pyromaster.org - Minden jog fenntartva.

Köszönet | Impresszum | Pirotechnikai fórum