Tűzijátékok és működésük

Azt már tudjuk milyen folyamatok zajlanak le az égésben, és tudjuk mért is színesek a tűzijátékok lángjai. De sokakat foglalkoztat pontosan hogy is működnek egyes tűzijátékok.
Bár számtalan fajtájuk létezik és mind nem is lehetne elmagyarázni, én arra gondoltam néhány napjainkban is kapható szerkentyű működése azért elférne itt.

A petárda


Egy doboz petárda

A pirotechnikai termékek közül talán az egyik legismertebb eszköz a petárda. Ez a kis zöld hangrudacska sokaknak okozott álmatlan éjszakákat :)

Ez egy nagyon egyszerű kis szerkezet:
Adott egy 2-2,5-3mm vastag rétegelt, ragasztott papírcső, ennek belseje 3 fő részre osztható:

Ez nem azért van ilyen hosszan a csőben, mert ekkora erőt kell visszatartson, hanem mert hossza miatt védi az ember ujját! Ha az úgynevezett dörzsgyújtásos petárdákat az előírt módszerrel használjuk, akkor az ujjak pont a tömítés fölött helyezkednek el ( elméletileg ) és nem a robbanótöltet fölött. Így egyrészt megfelelő hosszúságú hogy jól lehessen tartani begyújtáskor, másrészt biztonságos is, mivel egy esetleges robbanáskor elég messze vannak az ujjak és nem esik bajuk.

Figyelem, senki ne próbálja meg a kezében felrobbantani a petárdát!

A petárda felépítése

Gyújtózsinór vagy dörzsgyújtás?


A gyújtózsinór működése: A gyári zöld színű gyújtózsinórók amit a legtöbb tűzijátékban használnak, valójában egy cérnából szőtt szövetcsőből állnak. Ezt megtöltik feketelőporral, majd egy lakkréteggel vonják be. (ezért legtöbbször kissé törékenyek) Hátránya: törékenyek és ha megtörnek, hajlamosak a kialvásra.

Visco típusú gyújtózsinór és Blackmach

A dörzsgyújtás: ez gyakorlatilag a szerkezet egy bizonyos pontján elhelyezett súrlódás érzékeny keverék, ami gyakorlatilag megegyezik a gyufafejeken lévővel.

(Legtöbbször káliumklorátból, kénből, foszforból, üvegből és enyvből áll) Ha ezt egy foszforpapírhoz dörzsöljük a gyufásdoboz oldalán, meggyullad és a mögötte lévő késleltetőanyaghoz továbbítja a lángot.

Hátránya hogy a késleltetőanyag összekeveredhet, összerázódhat a robbanószerrel és előbb robban a termék. Az inhomogén késleltető elegy szintén egy korábbi elműködéshez vezethet. Előnye, hogy egyszerűbb használni (gyújtás közben már dobja is az ember) megbízható.

Gyújtózsinórós petárda:Egy több rétegből hajtogatott papírcső, két végén visszahajtva a belsejébe saját anyaga. A gy.zs. az egyik ilyen visszahajtás közepén maradó lyukon jut be a hatóanyaghoz. A hatóanyag lehet granulált feketelőpor (pici tömböcskék mint a lőszerekben)vagy villanópor. Ez utóbbi ritkább mert akkor jobb szigetelés szükséges, nehogy kiszóródjon a por!!


Vetőcsöves bombák, recsegők, sárkánytojások, római gyertyák csillagai:


Hogyan készül?
pirotechnikai csillagok

A pirotechnikában csillagnak nevezzük azokat a pirotechnikai elegyből álló tömör szabályozott égésű tömböket, amiket a különböző tüzijátékok a robbanást követően szétszórnak a levegőben. Ezek elégve eredményezik a látott effekteket.

Húzhatnak csóvát, vagy világíthatnak különböző színekkel, akár hangosan recsegve, pattogva éghetnek. Akadnak közöttük olyanok is amik egy idő után szétdurrannak, majd több darabban fojtatják útjukat, míg végül teljesen elégnek. (Crosette)

A csillagok bonyolult keverékek, összetételük igen változatos. Olyan sokféle létezik, hogy általános példát is nehéz mondani. Denagyobb többségben vannak azok a keverékek, amik nagyrészt feketelőporból állnak. Ezt egy erős ragasztóval ragasztják beton keményre. A ragasztóanyag jól ég, legtöbbször dextrin, vagy rizskeményítő. De akadnak szép számmal olyanok is amelyek nitrocellulózt tartalmaznak mint kötőanyag.

A keverékek úgy vannak kitalálva, hogy égési sebességük mindig az adott effekthez megfelelő legyen. De alapjában lassan égő elegyekről van szó. Mindennek teljesen összhangban kell lennie, minden adalék változtat az égési paramétereken, ezért egy csillag megtervezése és kivitelezése precíz munkát kíván. És természetesen nagy szakértelmet.

Általában 5 fő alkotóelemből állanak:

Ez az 5 pont nem törvényszerű. Az előbbi példa jól illik egy sima színesen égő csillagra. De akad sok olyan csillag ahol a pl.: a ragasztó egyben a klórozószer, mint amilyen a PVC. De ha a csillag nem színes, vagy nem csak színes hanem csóvát is húz, akkor már kell az elegybe másféle adalék is, ami az újabb effektet eredményezi.

A sárkánytojások vagy más tüzijátékok recsegő hangját az úgynevezett crackling elegy adja. Ez a csillag két részre osztható, áll egy késleltető és gyullasztó elegyből, valamint a crackling elegyből. A késleltető és gyullasztó rész legtöbbször feketelőporból és ragasztóból áll, a feketelőpor égési sebességét pedig a hozzákevert több szénnel lassítják le. Ezt lehet látni, de amit nem látunk az az, hogy ebbe a kemény tömbbe sok apró lapocska található, ami összepréselt pirotechnikai elegy. Ezek csak 1mm X1mm kis darabok, vagy még ennél is kisebb gyöngyök.

Ezek összetétele szintén változó, legtöbbször úgynevezett durranótermitet tartalmaznak. Nagyon heves reakcióra képes keverékekről van szó, gyakran ólomoxidot, rézoxidot, magnéziumot, nitrocellulózt tartalmaznak. De ennél bonyolultabb és egyszerűbb verziók is léteznek, egy közös tulajdonságuk azért van: Nagyon heves és magas hőmérsékletű robbanásra képesek, melyet intenzív fényjelenség kísér.

Önmagukban az apró durranások nem túl dekoratívak vagy látványosak, de több ezer durranás már használható effektet ad.

A sárkánytojás

Ördögfiókák

Az ördögfiókák papír galacsinba csomagolt homokból és a felületükre felvitt minimális mennyiségű ezüst-fulminátból állnak. A vegyület annyira érzékeny az ütésre és a súrlódásra, hogy földhöz vágva az ezüstfulminát eldurran.



Római gyertyák

A római gyertya

A római gyertya egy több lövetű vetőcső, aminek a belsejében a régi elöltöltős puskákhoz hasonló módon helyezkedik el a hatóanyag. Legalul van egy dugó, ami egy gipszhez hasonló anyagból, bentonitból, vagy téglaporból van. E fölött kap helyet a feketelőpor, fölötte a csillag, fölötte pedig egy fűrészporból álló fojtás. Ez ismétlődik a cső teljes hosszában, persze bentonit fojtás csak legalul van!

A hatóanyag két részből áll, van egyszer a lövedék ami egy golyó vagy henger alakú kemény tömb, az úgynevezett csillag. (erről feljebb olvashattok) És van a közönséges feketelőpor, ami granulálva van. (pici tömbökké préselve)

Amikor a termék tetején meggyújtjuk a gyújtózsinórt, akkor az a lángot a vastag falú papírcsőbe vezeti, föntről lefelé haladva, áthalad az első fűrészporos fojtáson, és meggyújtja a csillagot. A csillaggal egy időben gyullad a csillag alatt lévő feketelőpor is. A lőpor szerepe hogy kilője a csillagot a csőből. A fűrészpor fojtás azért szükséges, hogy a csillag magasabbra repüljön. Kicsit furcsának hangzik hisz a ez a fűrészpor dugó pont a csillag fölött van, akkor hogy repül ettől magasabbra?

Azért, mert a feketelőpornak egy kis időre van szüksége amíg a teljes felülete meggyullad. A fűrészpor visszatartja a csillagot pont annyi ideig, hogy az összes feketelőpor szemcse meggyulladhasson. Ha ez megtörténik a lőpor még azelőtt elég hogy a csillag kirepülhetne a csőből. Ez nagyon gazdaságos, a keletkező gázok nem vésznek kárba, így kevesebb lőpor szükséges.

Ha kirepül egy csillag akkor a még mindig égő gyújtózsinór a következő fűrészporos fojtáson halad keresztül. Ebből következik hogy eltelik egy kis idő, majd az előző folyamat ismétlődik meg, egészen addig míg van töltet a csőben.

A fojtás továbbá azért is szükséges, hogy az éppen kirepülő csillag vetőtöltete, ne gyújthassa azonnal be az alatta lévő csillagot. Ha ez bekövetkezne, akkor egy gyors sorozatban repülnének ki a csillagok és nem volna időnk gyönyörködni az egyes darabokban.

A római gyertya felépítése

"Sikoly" rakéták, katyusa 25,50 stb. sikító rakéták:

Ezek a sikító rakéták hangjukat egy fütyülő elegynek köszönhetik. Ez egy olyan pirotechnikai keverék, ami annyira gyorsan ég, hogy elfúja saját lángját! Csőben ÖSSZETÖMÖRÍTVE impulzusokban ég. A láng leszakadása és a keverék újragyulladásának gyors váltakozása eredményezi a sípoló éles hangot. A keverék oxidálószerként általában kálium-perklorátot, tüzelőanyagként nátrium-benzonátot tartalmaz. A pikrinsav és rézbenzoát tartalmú keverékek mérgező mivoltuk miatt nem terjedtek el a pirotechnikában. A szalicil savas keverék a higroszkópossága miatt nem elterjedt el, bár kémiailag alkalmasabb a feladatra. Az erős hanghoz a csövet is megfelelőre kell kialakítani, a kisebb rakétáknál ezért műanyagot használnak. PL: "sikoly"



Starmine vagy csillagágyú

A csillagágyú

Egy egyszerű módja annak hogy égő csillagokat juttassunk a magasba. Működése hasonlít a római gyertyához, ez is sok csillagot lő fel, de ezúttal nem egyesével hanem egyszerre!

Úgy kell elképzelni mint egy nagy kaliberű sörétes puskát! Itt a sörétet a csillagok helyettesítik. Adott egy cső, olyan mint a római gyertyának van, ez az úgynevezett vetőcső, ebben alul foglal helyet a vetőtöltet, ami feketelőporból áll. Efölött helyezkednek el a csillagok, mivel a nagy kaliberről és kicsi csillagokról van szó a rázkódástól összekeveredhet a feketelőpor és a csillag. Ezt elkerülendő egy hajszál vékony papír réteg választja el őket egymástól.

A csillagok fölött egy karton papírból készült fojtás található, ez azért van bent, hogy szállítás közben ne eshessenek ki a csillagok a csőből.

A csillagágyú

A gyújtás alulról történik a vetőcsőből oldalt kiálló gyújtózsinórral. Ez közvetlenül a feketelőporhoz viszi a lángot, keresztül a cső falán. Gyújtáskor a feketelőpor elég, gázt fejleszt és kirepíti a csőből a csillagokat. A forró gázok még a csőben az összes csillagot meggyújtják.



Tüzijáték rakéták

Egy csomag rakéta

A tüzijáték rakéták elég szórakoztató termékek, meg van a maguk szépsége. Ám korántsem tartom őket kellően biztonságosnak és hatékonynak ahhoz, hogy robbanótölteteket lövöldözzünk velük a levegőbe.

Na de elég a magánvéleményből, a rakéta mőködése elég összetett dolog, két fő részre osztható, a motorra, ami az emelkedéshez szükséges erőt biztosítja, és a robbanófejre, ami a töltetet hordozza a csillagokkal.

Begyújtáskor a rakéta alján lévő gyújtózsinór a motorba viszi a lángot ami begyújtja az üzemanyagot, annak égésekor gázok keletkeznek, mint az autók kipufogó gázai, ezek egy szűk lyukon távoznak a motorból az úgynevezett fúvókán.

Ez két fontos dolgot eredményez:



Ez a hatás ellenhatás elvén tolóerőt hoz létre, ami felemeli a rakétát.

(aki kíváncsi a rakéták pontos működésére az nézzen be ide:Rakéták működése )

Tehát a rakéta a levegőben van és emelkedik. De nem örökké, az üzemanyaga ami leggyakrabban feketelőporból áll, gyorsan fogy. Ha elfogy, azzal a láng elér egy újjab gyújtózsinórt ami néhány másodperc késlekedéssel a lángot a rakétára szerelt robbanófejbe viszi. Itt begyújtja a bontótöltetet, és az szétveti a fejet (vagy bombát), ami égő csillagokat szór szét a levegőben.

Egy csomag rakéta

A motor belsejében lévő feketelőpor nagyon erősen össze van tömörítve, azért hogy ne robbanhasson fel. Így a tömb csak szép lassan tud végig égni. A motor fala két részből áll, egy vékony de erős papír falból, és egy műanyag falból. A műanyag falra kezdetben nincs rátekerve a papír fal, ekkor préselik bele a feketelőport. A műanyag könnyedén elviseli a préseléssel járó alakváltozást mert viszonylag lágy, rugalmas. A papír ezzel szemben azonnal elrepedne.

Mikor a műanyag betétbe belepréselték a bentonit vagy téglapor fúvókát és a feketelőport, rátekerik a ragasztóval átitatott papír rétegeket. A motor működés közben hőt termel, ami megolvasztja és kilágyítja a műanyagot, ekkor szinte teljes egészében a papír fal tartja meg a bent lévő nyomást.

Ez kicsit macerásnak és fölöslegesnek hangzik, de ipari méretű gyártásnál megéri, és jóval biztonságosabb mint a papírba préselt lőpor, mert ott vagy a papír reped el, vagy az üzemanyag nem lesz olyan sűrű.

Utóbbi eset könnyen robbanással járna, ezért régebben a papír motorokba rosszabb minőségű, de több lőport töltöttek, amit kevésbé préseltek meg, hogy a papír fal kibirja. A rosszabb minőségü feketelőpor égése pedig kisebb esélyel megy át robbanásba annak ellenére hogy kevésbé sűrű. Harmadik lehetőségként volt a nagyon vastag motor fal. Azok voltak csak a fasza újrahasznosítható motorok ;)



Vetőcsöves tüzijátékok



Hogyan készül?
Vetőcsöves bombák

A vetőcsöves tüzijátékok a leghatékonyabb megoldást biztosítják annak érdekében, hogy a tüzijátékokat a biztonság és a látvány érdekében elég messze juttassák tőlünk. A rakéták megbízhatatlanok ilyen szempontból, mivel röppályájukat erősen befolyásolja a szél és a kivitelezés pontossága. Nem beszélve a hatékonyságról, ami elég rossz, mivel egy átlagos tüzijáték rakéta 15g üzemanyagot éget el azért, hogy 5g efektet és bontótöltetet juttasson a magasba. Persze ennek is meg vannak a maga szépségei, ezért nem is szapulom tovább a rakétákat...

A vetőcsöves tüzijátékok működése egyezik egy ágyúéval, két fő töltet van benne, az egyik a vetőtöltet vagy kidobótöltet, ami a lövedék kilövéséért felelős. A másik a bontótöltet ami a lövedék (bomba) felrobbanását és az efektek kiszóródását biztosítja.

Egy bomba felépítése

A vetőcső az esetek többségében egy közönséges KPE gázcső vagy PE cső, nincs benne semmiféle mechanikus szerkezet vagy egyéb extra. A cső alja egy esztergáltatott fa dugóval van lezárva, amit csavarok sora tart a helyén.

A tüzijáték maga, egy papírból és ragasztóból, kézzel tekert kemény golyó, amelynek belseje üreges. A falvastagság a bomba átmérőjétől függ. A bomba alsó részére, egy vékony papírból készített cső van rögzítve, ami le van zárva. Ennek szerepe, hogy a vetőtöltetként szolgáló granulált feketelőpornak helyet adjon, biztosítsa hogy ne szóródhasson ki szállítás és raktározás közben. A bomba egyes részei, ( a kivető töltet és a bontó töltetnek helyet adó részek között) gyújtózsinór biztosítja a kapcsolatot. Azenkívül a bomba késleltetését is gyújtózsinórral oldották meg ami a vetőcsőbe viszi a lángot.

pontosabban a vetőtöltetet tartalmazó papír csőbe ami a bomba alatt helyezkedik el.
Egy bomba felépítése

Működési elv:

A bomba (ez a hivatalos neve) a feljebbi képen látható módon helyezkedik el a vetőcsőben. Ekkor az indítást szolgáló gyójtózsinór vége kilátszik a vetőcső tetején. Ennek meggyújtásával lehet indítani a tüzijátékot. Ez egyben a késleltetést is biztosítja. (Ipari méretekben ezt elektromosan indítják.) Ha a gyújtózsinór végig ég akkor az begyújtja a kis papírcsőben lévő erős granulált feketelőport, amely elégve és gázt fejlesztve meglehetősen nagy sebességgel kitolja a csőből a bombát.

A vetőtöltet forró gázai meggyújtják a bombából kivezetettgyújtózsinór darabot, mely újabb késleltetést biztosít amíg a bomba elég magasra nem repül, majd a pálya csúcspontján indítja a bontótöltet. A bontótöltet a zárt térben hatalmas gáznyomást fejleszt és sok hőt, a hő begyújtja a bombában lévő csillagokat amelyek aztán a fal átszakadásakor nagy sebességgel repülnek ki a levegőbe.

A bomba ilyen szempontból nagyon is hasonlít egy repeszgránátra, persze itt acél szilánkok helyett csak viszonylag ártalmatlan csillagokról van szó. A vetőcsöves tüzijátékok napjaink legjobban elterjedt tüzijátékai, nem csak az előbb említett "alap" változat létezik, hanem más termékeket is csövekből indítanak, pl.: rakétákat, vagy csak egyszerűen magukat a csillagokat (csillagágyú) lövik ki csövekből, ezeknek is megvannak a saját neveik, de lényegében ezek is vetőcsöves tüzijátékok.

Vetőcsövesek

Az ipari méretű felhasználás új követelményeket támasztott a nagyobb tüzijátékok építésével kapcsolatosan. A hagyományos gömb alakú bombák előállítását kézi erővel végzik, mivel gépekkel túl bonyolult lenne az előállításuk.

A készülő bombák

A mai korszerű tüzijátékok éppen ezért már nem a hagyományos gömb elrendezést használják , hanem henger alakú tölteteket készítenek, melyeket könnyebb megtölteni és elkészíteni. Ezt már gépek készítik tömeges mennyiségben.További előnye a henger alakú bombának hogy olyan szórási alakzatokat lehet vele készíteni ami gömb bombánál nem lenne lehetséges vagy bonyolult lenne. Bár ez visszafele is igaz!

Hengeres vetőcsöves bomba


Az ejtőernyős bomba működése:



Egy kissé bonyolultabb szerkezet ez mint az átlag tüzijátékok, mivel több fokozat szükséges a működésükhöz. Az első fokozat egy hagyományos vetőcső, olyan amilyen a fentebb leírt bombákhoz is kell, de ez a vetőcső nem egy kész bombát lő ki ami biztosítja az effektet, hanem egy újabb vetőcsövet, inkább nevezzük hordozó toknak, mely tulajdonképpen tényleg egy vetőcső. Bombának nem felelne meg mert nem robban fel. Egyetlen szerepe, hogy egy ejtőernyővel szerelt kis tüzijátékot szállítson a kívánt magasságba, és ott útjára engedje saját vetőtöltetével.A hordozó tok a kívánt magasságban gyújtja a benne lévő vetőtöltetet. Ez a vetőtöltet jóval kevesebb mint ami az első vetőcsőben volt, éppencsak arra elég hogy kiköpje magából a tüzijátékot.

Ernyős bomba

A hordozó tok és a benne lévő tüzijáték egyaránt Gyújtózsinórral van gyújtva és időzítve. A készülék 3 ilyen gy.zs. vel van szerelve. Az első gy.zs. a vetőcső oldalából van kivezetve, szerepe hogy indításkor a kezelője elég messze jusson a készüléktől mielőtt az elműködne.Ez a gy.zs. a vetőcső aljában lévő granulált feketelőport gyújtja meg. Annak táguló gázai hajtják meg a csőben a hordozó tokot és benne a kis ernyős tüzijátékot. Ezek a forró gázok egyben begyújtják a hordozó tok késleltetésül szánt gy.zs- ját. Ez repülés közben fokozatosan beég, és jó időzítés esetén a felső holtponton begyújtja a hordozó tokban lévő granulált feketelőport. Ennek szerepe ugyanaz mint az első vetőtöltetnek, hogy a tokban vagy csőben lévő tárgyat kilökje onnan.

Jelen esetben ez a kilökendő tárgy az a kis ejtőernyővel szerelt tüzijáték, ami az effektet szolgáltatja majd. Ez sok minden lehet az egyszerű színes világító csillagtól a füstöt fejlesztő eszközig.

(újvalószínűleg eddig sosem alkalmazott effekt a görögtűz, vagy szikraeső amit egyik kollégám agyalt ki)

A haditechnikából már ismerős lehet a világítórakéta fogalma, ami működésében gyakorlatilag nem tér el ettől. Sokakban felmerülhet a kérdés mért lett akkor világító rakéta? Hát biztos létezik olyan is csak nem ennyire professzionális felhasználásban, a rakéta bizonytalan pályája nem a legalkalmasabb hordozóeszköz egy ilyen feladathoz.

Tehát az ejtőernyővel szerelt kis cső kirepül a hordozó tokból, zuhanás közben a levegő belekap az ernyőbe és nyitja azt. A zuhanás lelassul a megnövekedett légellenállástól, és az adott tüzijáték működésbe lép a beszerelt késleltetőtől. A késleltető természetesen itt is gy.zs. amit a hordozó tok vetőtöltete gyújtott be.



Rakétatelepek bombatelepek

Bombatelep

A telepeket azért készítik, hogy a felhasználó a legkényelmesebb módon élvezhesse a tüzijáték szépségét, itt egyetlen begyújtással akár több száz lövést is leadhat a telep. Így azok is könnyedén rendezhetnek saját kerti tüzijátékot akik nem értenek túlságosan a dologhoz.

Hogyan működik egy tüzijáték telep?

Gyakorlatilag sok különálló vetőcsőből áll, mindegyik vetőcsőben helyet kap egy vetőtöltet és egy kis méretű bomba. Ezek a telepek pont úgy működnek mint az előbb ismertetett nagyobb vetőcsöves tüzijátékok, csak itt sorba vannak kötve a vetőcsövek egy gyújtózsinórral, ezért nem kell őket külön külön indítani.

A gyújtózsinór begyújtása után az az első vetőcsőbe viszi a lángot, ahol berobbantja a vetőtöltetet ami a kis bombát a magasba lövi. A kis bomba hátuljában egy nyomjelző elegy található ami a kilövést követően meggyullad, és általában hosszú szikrákat húzva ég el. Ezzel végig nyomon követhetjük a bombát a levegőben. Ha ez a nyomjelző elegy elég, akkor egy gyújtózsinór a bomba belsejébe viszi a lángot, ahol egy kevés de annál erősebb bontótöltet szétveti a bombát és kilöki a meggyulladt csillagokat.

Bombatelep felépítése

A telepekben legtöbbször egészen kis méretek figyelhetőek meg, tömbnyire 15-30 esetleg 40mm es vetőcsövekkel rendelkeznek. Ezért a kilőtt bombetták koránt sincsenek kidolgozva annyira mint a nagyobb társaik. Sokszor teljesen gépi eljárással készülnek, és szépségük inkább a mennyiségben mint sem a minőségben keresendő. A telepek bombái túlnyomó részt nem szabályosan bontanak, mintát nem rajzolnak ki, de sok egymásután fellőtt bomba együtt szép látványt nyújthat. Mivel kidolgozásukra nincs elég hely, kénytelenek olyan erős hatóanyagokat használni, amik kis fojtás mellet is elég erőset robbannak a csillagok szétterítéséhez.

Bontótöltetnek ezért szinte mindig fémpor tartalmú keverékeket használnak, hasonlót, vagy épp olyat mint a kis zöld petárdákban. A telep sajátossága mindössze annyi, hogy különböző effektekkel rendelkező tüzijátékokat sorba kapcsolták, és azok egyetlen indítás keretén belül működnek el. A romai gyertya és a telep között az a különbség, hogy a telepek sok különálló vetőcsővel rendelkeznek, míg a római gyertyák egyetlen csőből lőnek ki több csillagot vagy kisbombát. A római gyertyáknak ezért meg vannak a maguk korlátai, a hosszuk miatt a lövésszámok általában 5 és 20 között alakulnak. Ha a lövésszám ennél több akkor az nem fog kielégítőnek nevezhető effektet eredményezni! A telepek ezzel szemben a végtelenségig kapcsolhatóak össze, nagyobb kaliberüknek hála a fellőtt bomba vagy csillag is sokkal látványosabb.

© 2009 pyromaster.org - Minden jog fenntartva.

Köszönet | Impresszum | Pirotechnikai fórum