Feketelőpor készítése

A jó lőport nehéz otthon elkészíteni. Én a saját lőporomat elég jó minőségűnek tartom, persze ez attól függ melyik módszerrel készül. Több módszer is létezik az elkészítéséhez, mindenki döntse el neki mire van szüksége, mennyi időt, pénzt és energiát akar rá áldozni! A rá fordított munka tükrözni fogja lőpor minőségét, és ezzel behatárolja mire használható eredményesen!

Alapanyagok: Az alapanyagok beszerzése manapság nem okozhat problémát. Minden alkotóelem könnyen beszerezhető, legálisan, nem szükséges hozzájuk semmiféle engedély. A legfontosabb alapanyag a Kálium-nitrát vagy Nátrium-nitrát Mindkettő nagy mennyiségben szerezhető be a mezőgazdasági boltokból. Műtrágyaként használják őket. Érdemes pár Online gazdaboltban keresgélni! Konkrét címet nem írhatok, mert reklámnak minősülne. Házhoz is szállítják! Megjegyezném, a Nátrium-nitrát bizonyos előnyökkel és hátrányokkal is jár. Előnye hogy 15%-al erősebb lőpor készíthető belőle. Hátránya, hogy borzasztóan nedvszívó, ezért nagyon behatárolt helyen lehet csak használni.

A kén forrása szintén a mezőgazdasági bolt. Permetszerként használják, mint gombaölő. Ventillált vagy granulált kén formában is hozzá lehet jutni, szintén nagy mennyiségben és olcsón.Fontos hogy ne keverjük össze a borkénnel, (kálium-metabiszulfid) vagy más termékkel. Csak 98%-os tisztaságú ként vegyünk meg.

A faszén beszerzésére jó lehetőségnek tűnhet a grillfaszén. Benzinkutakon, hipermarketekben tonnaszám árulják. Sajnos a lőporkészítéshez legtöbbje alkalmatlan!!! Egyrészt keményfából készülnek, ami eleve lassabb égésű lőport eredményez, másrészt nagyon magas hőfokon égetik ki, és ezzel elégetik a fában lévő természetes csersavat, illó olajokat, amik katalizátorként funkcionálnak a lőporban! Gyakorlatilag tiszta elemi szén marad csak, az pedig lőporba nem alkalmas. Egyes TUSKÓ termékek gyenge minőségű grillszenei alkalmasak lehetnek a feladatra! Ezek puhafából készülnek (még ha más is van rájuk írva) és boksában égetik ki a szenet. A lényegi különbség a kezelési hőmérsékletben van, nem izzítják ki a fát, így nagyrészt megmaradnak a szükséges katalizátorok.

Ez sajnos még mindig gyenge lőport fog eredményezni, ami mondjuk rakéta üzemanyagként elégséges teljesítményt nyújthat. A felhasznált fafajták nagyon vegyes összetételűek, lőporkészítéshez való szénnek viszont csak egy két fafajta szene alkalmas igazán. A legjobb ha magunknak készítjük el. A szénkészítés folyamatáról ITT olvashattok.

Első módszer:

Száraz módszer. Ezt az eljárást használják, a gyári lőpor előállításakor. A nagyüzemi mennyiségeknél elképzelhetetlen lenne, hogy egy adag lőport 30-40 órán át készítsenek. A gyors és egyszerű eljárás gyakorlatilag abból áll, hogy a lőpor jó minőségű alkotóelemeit elporítják, majd 2-3% vizet hozzáadva golyósmalmokban dolgozzák össze. A kapott liszt lőport nagy nyomású hidraulikus présben korongokká nyomják, akár 100tonnás nyomáson, majd a korongokat összetörik, a darabokat szűrők segítségével osztályozzák. A granulátumokat ezután fa hordókban forgatják, hogy lecsiszolják egymást. Újabb osztályozás után kerülnek a csomagolásba.

Amatőr körökben ez a módszer a következőképp zajlik le: A lőpor alkotóelemeit, a szenet a ként és a salétromot, kávédarálóban, külön, külön őrölve előfinomítjuk. Ez az időmegtakarítás miatt fontos. Ezután a következő arányokban keverjük a porokat.

A kapott keverékkel innentől kezdve vigyázni kell! Gyúlékony, bár nem robbanékony. A keveréket SOHA nem szabad együtt őrölni, vagy nagy súrlódásnak kitenni! A keveréket ezután golyósmalomba helyezzük. A golyósmalom egy forgó dobból áll, amiben golyók találhatóak. A lőpor a golyók közé szorul forgás közben. Az ide-oda ütődő golyók összezúzzák a szemcséket, és egy nagyon, finom szemcséjű port képeznek. A golyók nem okoznak jelentős súrlódást, a lőpor pedig nem érzékeny az ütésre. Tehát a három alkotóelem golyósmalomban biztonságosan összedolgozható. A golyók anyaga bronz vagy ón. Ezek nehéz fémek, és viszonylag kemények, de nem szikráznak! Acél, vagy más szikrát kelteni képes fém nem használható!!! A Golyósmalom készítéséről ITT találhattok leírást.

A keveréket addig golyósmalmozzuk, amíg a por fel nem tapad a malom falára. Ha nedves a lőpor, ez előbb következik be, ezért csak száraz lőporral működik jól. A kapott finom port nitrolakkal keverjük, olyan arányban, hogy a száraz Nitrocellulóz tartalom 2%-a legyen a lőpor száraz tömegének. A nitrolakk vízmentes oldószerét bátran adagolhatjuk a lőporhoz, ha nehéz elkeverni! A kapott masszát vékonyan elterítjük egy tepsiben, majd száradni hagyjuk. A megszáradt lőpor keményre köt, könnyen törhető. Törjük darabokra, majd egy szita segítségével osztályozzuk megfelelő szemcseméret szerint.

A keletkező port, keverjük a nitrocellulóz oldószerével, majd ismételjük meg a folyamatot amíg az összes lőport nem granuláltuk. Ennél egyszerűbb módszer a granulálásra a sajtreszelő. A folyamat onnantól változik, mikor a lőpor elkezd száradni a tepsiben. Mikor gyúrható tészta (vagy sajt) állagú lesz, gyúrjunk belőle labdacsot, és kezdjük lereszelni egy nagy lyukú sajtreszelőn. A keletkezett forgácsot minél nagyobb tiszta felületen szórjuk szét! Hagyjuk megszáradni, majd osztályozhatjuk. Nitrolakk helyett dextrint vagy rizskeményítőt is lehet használni, de a víz oldószerű ragasztókkal vigyázni kell, ha nem telített oldatot használunk, akkor a lőpor minősége romlani kezd.

A dextrines, rizskeményítős ragasztás eljárása a következő: Oldjuk fel a szükséges mennyiségű dextrint vagy rizskeményítőt tűzforró vízben. Arra törekedjünk, hogy éppen csak feloldódjon a szükséges mennyiség! Ha még többet tennénk hozzá, már nem oldódna fel a vízben, magyarul telített oldatot hozunk létre. Ezt gyorsan borítsuk a lőporra, ezután denaturált szeszt adjunk a lőporhoz. Annyit hogy könnyen keverhető legyen. Keverjük el alaposan. H kell várjunk míg tészta állagúra nem kezd szikkadni. Ahogy párolog belőle a denaturált szesz, úgy lesz egyre sűrűbb. Ha jó az állaga akkor reszeljük le sajtreszelőn, majd szárítsuk.

A granulálás nagy előnye, hogy jóval nagyobb teljesítmény érhető el vele, mint sima liszt lőporral, ezért mindenképp érdemes granulálni! Az így kapott lőpor alkalmas a legtöbb kis tűzijáték elkészítéséhez. Nem túl gyors égésű, liszt lőporként préselve, rakétaüzemanyagnak kiváló! Csillag alapanyagként, spolettébe, vagy bontótöltetként használható.

Az ezzel a módszerrel készült lőpor égéséről ITT tölthetitek le a videót. Mégegyszer röviden:

Második módszer:

Nedves módszer. Az eljárás ugyanúgy kezdődik mint az előző, azzal a különbséggel, hogy a kimért kálium-nitrát nagyjából 50%-át nem golyósmalmozzuk le. Tehát a következő arány kerül be a golyósmalomba: 40% KNO3 / 15% C /10% S

A maradék Kálium-nitráttal a golyósmalmozás végéig nem csinálunk semmit. Malmozzuk a többi összetevőt szárazon addig, míg fel nem tapad a lőpor a dob falára. (lehetetlen kemény szemcsét kitapintani benne) Ez kb 4-5 óra, malomtól függ. Ha elkészült a por, a maradék Kálium-nitrátot feloldjuk forró vízben! Annyi vizet adjunk, hogy telített oldatot kapjunk, majd összekeverjük a lőporral. Nem fog menni a keverés, mert a faszén felúszik a folyadék tetejére, öntsünk hozzá denaturált szeszt! Az oldat kohéziós ereje csökken, elkezdi átnedvesíteni a szenet. Ezután hagyjuk kiszáradni a keveréket a napon. Ez elég sokáig eltart. A szerepe, hogy a kálium-nitrát oldat belekristályosodjon a porózus szerkezetű szénbe. Ezzel lehet maximalizálni a tüzelőanyag, és az oxidálószer közelségét.

Ennek jóval gyorsabb, és hatékonyabb változata a következő: Terítsük egy lapos edénybe a keveréket és tegyük a ELEKTROMOS sütőbe. Nem, nem írtam el! Tényleg sütőt mondtam. Figyelem! A sütő hőmérsékletét szabályozni kell tudni! A hőmérsékletet pedig folyamatosan figyelni kell egy megbízható hőmérő segítségével! A Hőmérséklet 100C fok legyen, ami lényegesen kevesebb mint a fele a lőpor gyulladási hőmérsékletének. Az eljárás látszólag roppant veszélyes, bár amatőr rakétás körökben bevett szokás az Rcandy nevű üzemanyag előállításakor. A Lőpor és az Rcandy (cukros lőpor) gyulladási tulajdonságai egyeznek. A 100C fokos hőmérsékleten a kálium-nitrát oldat felforr, és bekristályosodik a szén porózus szerkezetébe! FIGYELEM, EZT AZ ELJÁRÁST CSAK NAGY TAPASZTALATTAL RENDELKEZŐ AMATŐR KOLLÉGÁK PRÓBÁLJÁK MEG. A figyelmetlenségből könnyen baj lehet! A lőpor fojtás nélkül nem fog robbanni, de nagyon könnyen fel lehet gyújtani a helységet! SOHA NE CSINÁLJUNK 100g-NÁL NAGYOBB MENNYISÉGET EGYSZERRE!

A sütés közben a következők tapasztalhatóak: A KNO3 "kimászik" az edény falára, amit gyakori kevergetéssel orvosolhatunk. A Kén egy kis része reakcióba lép a vízben lévő hidrogénnel, jellegzetes hidrogén-szulfid szagot árasztva. Elég büdös és kellemetlen szagú. A hőmérsékletet folyamatosan ellenőrizzük, és kevergetés közben ne hajoljunk az edény fölé! Viseljünk vastag bőrkesztyűt kevergetéskor. Védőszemüveg, vagy arcvédő ajánlott.

Miután a lőpor kiszáradt törjük porrá, és tegyük vissza a golyósmalomba néhány órára. Ezek után már könnyebben őrlődik. Miután feltapadt a falra, és nem őrölhető tovább, jöhet a granulálás. A granulálási eljárás egyezik a korábban leírtakkal. Az így kapott lőpor összehasonlíthatatlanul erősebb a gyári lőpornál, és kis mennyiségben is jóval eredményesebben használható annál.

Az ezzel a módszerrel készült lőpor égéséről ITT tölthetitek le a videót. Mégegyszer röviden:

Harmadik módszer:

Egyezik az előző eljárással, azzal a különbséggel, hogy a nitrolakkos granulálás közben 100g lőporhoz 50-60ml toluolt keverünk. Majd alaposan összekeverjük a masszát. A toluol feloldja a lőporban található ként, és a kálium-nitráthoz hasonlóan hozzátapad, és belekristályosodik mindenbe a száradás után. Nagyon könnyen gyújthatóvá teszi a lőport! Az égési sebesség drasztikusan javul. Az így kapott granulátum meggyújtáskor puffanó hangot hallat. Villámgyorsan ég. Bontótöltetnek és vetőtöltetnek is alkalmas, de ha egyenletes sebességgel égő lőporra van szükség, nem jöhet számításba. Így rakétaüzemanyagnak, időzítésre szolgáló eszközökben nem használható.

Kínai "rizses" lőpor:

A rizses lőport a kínaiak használták először, (nem is véletlen ) tűzijátékok készítéséhez. Ez nem azt jelenti, hogy a rizses lőpor rizsből van. A rizs pelyva felszínére, ragasztóanyaggal felvitt lőporból készült granulátumot hívjuk rizses lőpornak. Mi az értelme annak, hogy egy égési folyamatokban részt nem vevő anyagot vonunk be puskaporral?

A lényeg abban rejlik, hogy a rizspelyva vagy más hasonló szerkezetű anyagok szabálytalan vagy hosszanti elnyúló alakúak, üregesek, könnyűek, ezért nagy felületet biztosítanak a puskapor számára. Ha a puskapor zárt térben így van betöltve, a nagyobb szemcsék, darabok között üregek lesznek, amin a begyújtáskor keletkező forró gázok akadálytalanul hatolhatnak előre. Ez azt eredményezi, hogy a zárt térben lévő nagy felületre felvitt lőpor, teljes elérhető felülete nagyon rövid időn belül kezd égni, ami a nyomás hirtelen, pillanatszerű emelkedését eredményezi. Röviden növekedni fog a zárt térben, az egységnyi időn belül elégő lőpor mennyisége.

A hagyományos granuláláskor ugyanez a hatás figyelhető meg, de így a granulátumok belseje nem tömör lőporgól áll, hanem szemétből. A granulátumok külső felületén lévő lőpor bőven elég egy tűzijáték bomba megfelelő erővel való szétvetéséhez, így nem megy kárba feleslegesen lőpor. A tömör granulátumok akkor is égnek még, mikor a bomba burkolata már szétrepedt, és nincs további gyorsító hatásuk a csillagokra sem.

Ezzel a módszerrel fele annyi vagy még kevesebb lőpor szükséges egy adott vetőcsöves tűzijátékbomba elkészítéséhez. A hagyományos granulátumok belseje tömör, saját anyagából épül fel, vagyis sok anyag szükséges egy nagyobb kaliberű vetőcsöves bomba belső terének megtöltéséhez. Rengeteg anyagot pazarolnának el, mivel a burkolat szétrepesztéséhez vagy a csőből való kilövéshez jóval kevesebb lőpor is elég volna, ha az elég gyorsan égne el! A kínaiak ezzel a módszerrel érték el, hogy a lőpor akár 3X gyorsabban égjen mint ha tömör granulátumokat használnának. Így lehetőség nyílt jóval nagyobb tűzijátékok elkészítéséhez gazdaságosan.

(valójában itt nem arról van szó, hogy a lőpor kémiailag gyorsabban ég, mert a lőpor nem tud a maximális 500m/s nál gyorsabban égni, itt arról van szó, hogy fizikai úton segítjük elő a zárt térben egységnyi idő alatt elégett lőpor menyiségének mértékét! Másrészt a lőpor nem minden körülmények között képes 500m/s -os sebességgel égni, mert ahhoz el kel érjen egy bizonyos nyomást és hőmérsékletet, ennek kialakulásában is nagy szerepet játszik a nagy felületre felvitt lőpor.)

Az ezzel a módszerrel készült lőpor égéséről ITT tölthetitek le a videót.

© 2009 pyromaster.org - Minden jog fenntartva.

Köszönet | Impresszum | Pirotechnikai fórum